21. " Sajnálom " 18+

Sziasztok! Meghoztam az új részt!
Kellemes olvasást hozzá és remélem észrevettétek a 18+ jelzést :D !!
Megjegyzéseiteket most is várom!!!
Sofiaa
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hannah Ashwin

Feszengve léptem át a házam küszöbét, Ashton pedig szorosan követte minden lépésem. Táskám és cipőm hanyagul dobtam le a nappali közepén, majd a fiú felé fordultam, aki összefonta mellkasa előtt karjait, s minden figyelmét mozdulataimnak szentelte.

- Kérsz valamit inni? - mutattam félénken a konyha felé, Ő megrázta fejét, majd ellökte magát a faltól és elém lépdelt. Testem mellett lógó kezeimet az övéibe vette, s összekulcsolta ujjainkat.

- Sajnálom - suttogta ajkaimra, s apró óvatos csókot lehelt rájuk. - Én vagyok a világ legnagyobb balfékje, amiért itt hagytalak mikor szükséged volt rám - csukta be szemeit, orrunkat összeérintve. - Bocsáss meg, kérlek! Nem akarlak elveszíteni, Kicsim. Nem élném túl, ha eltaszítanál magadtól az ostoba viselkedésem miatt.

- Ha el akartalak volna lökni, nem éneklem el élő adásban azt a dalt - szorítottam meg kezeinket. - Szeretlek Ash, és inkább nekem kellene bocsánatot kérnem, amiért olyan dolgokat vágtam a fejedhez, amiket egyáltalán nem érdemeltél meg. Sosem akartalak megbántani, de iszonyat mérges voltam. Semmit nem gondoltam komolyan, nem akarok Luke- tól már semmit. Nekem csak te számítasz, a szerelmünk - néztem szemeibe könnyeimmel küszködve. Mosolyra húzta száját, elengedte kezeimet, megragadta csípőmet, s szorosan mellkasára húzott karjait összekulcsolta hátam mögött. Fejét vállamba temette, majd apró puszikat hagyott nyakhajlatomban. Most már nevetve viszonoztam ölelését, egyik kezemet fürtjeibe vezettem, ujjaimmal pedig többször átszántottam göndör tincseit, amik az idő elteltével egyre hosszabbak lettek. Borostás arca borzongásra késztetett, amint végighúzta állát vállam és a fülem között. Játékosan beleharapott fülcimpámba, majd gyengéd csókot lehelt arra a pontra, ahová mélyesztette fogait. Jóleső érzés futott át testemen, s erősen belemarkoltam hajába, mire egy halk morgást hallatott. Arcát őrjítően lassan húzta az enyém elé, kinyitotta vágytól csillogó zöldesbarna íriszeit, s kitartóan merengtünk el egymás tekintetében. Nem kellettek többé szavak, nem kellettek már a magyarázkodások, mindketten tudtuk, mit akarunk. Egymást! Olyan volt, mintha tekintete a szívem összes kimondatlan titkát látta volna, mindent, ami a szívemben van és róla szól. Szenvedtem, féltem az elvesztésétől, de most végre itt áll előttem, tart a karjaiban, s olyan csodálattal figyel engem, mint még férfi soha nem tette velem. Most már érzem, hogy ez az érzés, amit iránta érzek, és amit Ő irántam, minden vágy, szerelem, szenvedély valódi közöttünk. Ez nem lehet más, mint a szerelem az igazi, a mélyről jövő, amit életedben talán csak egyszer tapasztalsz meg. De ha az a személy eljön egyszer az életedben, tudni fogod, hogy ő lesz az egyetlen, aki képes lesz olyan szinten megdobogtatni a szívedet, mintha éppen valami elektromos sokk alatt állnál, hogy gyorsabban verjen az a szerved. Én pont ezt érzem. Voltak kapcsolataim, voltam szerelmes, de azok meg sem közelítették azt, amit most Ashton iránt érzek. Ő a fény a sötét múltamból való meneküléstől, ő az, aki mindent el tud velem feledtetni és csak a boldogságra tud késztetni. Egyetlen érintésétől forróság fut át egész testemen, szívem pedig eszeveszett iramban tud verni. A nézéstől megremegnek végtagjaim, s a levegő is szinte szakadozottan jut el tüdőmig. Minden apró érintés és szó, amiket egymásnak mondunk a szívünk legmélyéről jön. Tudom és érzem, hogy minden valóságos közöttünk és minden igazi, nem hazugság. Szeretem őt és boldogan adom át mindenemet neki, mert az, hogy nélküle éljem le az életem, nem szerepel a terveim között. Rögös út áll még előttünk, nagyon jól tudom, de Őt nem fogom sohasem az életemen kívül tudni. Harcolni fogok a szerelmünkért, mert megérdemlem, megérdemeljük, hogy boldog életet éljünk, csak mi ketten.

Elmerengő gondolataimból ajkai selymes érintése húzott vissza a valóságba. Lassan, kínzóan nyomta ajkait enyéim ellen, szenvedéllyel birtokolta számat, s az egész testemet. Forrt minden egyes érintésétől ajkaim, amint övéi hozzáértek, hasamban a pillangók ismét őrült táncba kezdtek. A lehetetlennél is közelebb húzódtam hozzá, kihasználva minden pillanatot, míg izmos testét érezhetem. Nyelvemmel végigszántottam felső ajkán, érzékien ráharapott alsó ajkamra, amit egy halk nyögéssel kísértem. Kihasználta szétnyíló, duzzadt ajkaim, majd nyelvét egy szempillantás alatt érezhettem enyém körül. Nem volt finomkodó, sem bátortalan, ahogy én sem, faltuk, haraptuk egymást. Kezeink felfedezőútra indultak egymás testén, minden pontunkat szorgosan átsimítva. Ujjai arcom cirógatták, majd közrefogta velük arcom, s egy lassú, de annál forróbb csókot váltott velem. Kinyitottam szemeim, egyenesen az ő csillogó szempárjaival találtam szemben magam, amik minden mozdulatomat vizslattak.

- Mindennél jobban szeretnék tovább menni, de nem lehet  - eresztette el ajkaimat, továbbra is rám tekintve. Kérdően figyeltem őt, s nem értettem, mire akar kilyukadni.

- Nem értelek - húztam fel szemöldököm. - Mi az akadálya?

- Az, hogy azt szeretném, ha aludnál. Ne merj ellenkezni, mert tudom, hogy napok óta csak pár órákat alszol. Itt leszek egész nap, csak holnap kell visszamennem, úgyhogy nem maradunk le semmiről - villantotta csábos mosolyát rám utolsó mondata után, amit nagyon is jól tudtam mit jelent.

- Csak akkor, ha velem maradsz, Szépfiú - mosolyogtam rá kedvesen, míg puszit nyomtam orra hegyére.

- Többé nem menekülsz előlem, Kicsim - csapta két tenyerét combomra, majd ölébe emelt. Nevetve csimpaszkodtam nyakába, miközben lenéztem a fiúra. Csücsörítéssel várta csókját, amit azonnal meg is adtam neki, miután elégedett volt tettemmel, megpördült velem karjaimban és a szobám felé vette az irányt. A lépcsőn többször is eljátszotta, hogy megbotlik, ezzel a szívbajt hozva rám, de vigyora biztosított arról, hogy szórakozik velem és nem fogunk hanyatt esni a hosszú lépcsősoron. Szobámba érve lábával becsapta az ajtót, majd az ágy előtt ismét talpaimra helyezett. Amint megláttam a bevetettlen ágyam, az álmosság úrrá lett rajtam.

- Mondtam én, hogy fáradt vagy - kuncogott hátam mögött Ash, majd derekamra vezette kezeit. - Most gondolj bele, mi lett volna, ha felhozlak ide és magamévá akartalak volna tenni. Bealudtál volna miközben érzékein nyalom végig tested annyira, hogy teljesen megmerevedek, te pedig nem tudsz majd velem mit kezdeni, mert alszol. Nem lett volna jó ötlet. Kénytelen lettem volna álmodban megdugni - húzott ajkait végig vállamon nyálcsíkot hagyva maga után. Az összes vér arcomba tódult és valószínűleg piros voltam, mint a paradicsom. Ash sosem rejtette véka alá szexuális utalásait, de ez most eléggé váratlanul ért.

- Te hülye! - fordultam meg ölelésében, hogy kezemmel mellkasára tudjak ütni. Ledobtam magamról minden felesleges ruhaneműt, s befészkeltem magam a pihe-puha ágynemük közé. Másodpercekkel később a matrac besüppedt mellettem, Ash közelebb mászott hozzám, kezeit átkulcsolta derekam körül, míg lábaink teljesen összegabalyodtak.

- Kicsim, miért vöröslik még mindig az arcod? - kuncogott a nyakamba. - Semmi kínos dolgot nem mondtam.

- Aludj Ashton, ha jót akarsz magadnak - fészkelődtem ölelésében, mire Ő még jobban elkezdett nevetni.

Szorosabbra vonta karjait derekam körül, mellkasát enyémnek nyomta, míg fejét nyakamba fúrta, s apró puszit nyomott arra a terültre. Mosolyogva hunytam le szemeimet a biztonságot adó karok között. Nyugalom és béke szállta meg testem most, hogy végre itt van mellettem. Szenvedtem minden külön töltött percben, ami rádöbbentett arra, hogy nélküle igencsak elveszett vagyok. Hayden- ön kívül nem kötődtem még senkihez sem ennyire, mint most Ashtonhoz. Hiszem, hogy vele minden más lesz, lehet egy szebb jövőm, egy szebb jelenem, amit csakis vele képzelek el és amit csak Ő tud megvalósítani.

***

Kellemes álmomból a nap fényes sugarai keltettek föl, mígnem magamban átkoztam a tegnap esti lustaságunk, még arra sem voltunk képesek, hogy elhúzzuk a sötétellőt. Kezemet óvatosan húztam ki Ash szorításából, majd az éjjeli szekrényen tapogatóztam telefonomért. Elhúztam a feloldógombot és hitetlenkedve tudatosult bennem az idő. Szinte egy egész napot átaludtunk, délután 5 óra volt. Halkan helyeztem vissza a készüléket a helyére, megfordultam barátom karjai között, s alvó arcát bámultam. Nem illik férfira ilyet mondani, de gyönyörű volt, ahogy arca minden pontját végigsimítottam ujjbegyemmel. Telt ajkai rabul ejtenek minden egyes pillanatban, főleg akkor, amikor puhaságukat enyéimen érzem. Tökéletes csókot tud kreálni ezekkel az ajkakkal. Talán életemben nem életem olyan tüzes és szenvedélyes csókokat, mint amiket Ő tud nekem adni. Megrezzentem kissé, mikor pillái remegni kezdtek, majd zöldesbarna íriszei elém tárultak. Csillogó tekintettel figyelte arcom, amíg apró félmosoly bujkált száján.

- Szia, Szépségem - szólalt meg reggeli rekedtes hangján, mire kuncognom kellett. Hosszú csókot nyomtam ajkaira köszöntésként, majd mellkasára hajtottam fejem.

- Szia - suttogtam halkan, és apró köröket kezdtem el rajzolni mellbimbói körül. Megérintettem, mire teste megfeszült fejem alatt, amire csak mosolyogni tudtam. Apró csókot leheltem köréjük, nyelvemmel pedig végigszántottam merevedő bimbóján. Derekamon pihenő karjai erősen fonódtak körém, majd egy hirtelen mozdulattal gyűrt maga alá. Vágyakozó tekintettel pásztázta végig fehérneműbe bújtatott testem, majd szemeimet is megtalálta.

- Máris rosszalkodsz? - szólalt meg rekedtes hangon, nekem pedig testemen kellemes bizsergés futott végig.

- Be kell pótolnunk az elpazarolt időt, amit külön töltöttünk - mosolyogtam rá pimaszul ajkaimat rágcsálva, s tettemre elsötétül íriszeivel találtam szemben magam. Nagyot nyeltem, mikor végignyalt alsó ajkán, majd szorosabban préselt a matracba. Tudtam, milyen lavinát indítottam el, de nem bántam. Vágytam az érintésére, a kényeztetésére és Ő magára is. Mindent akartam azonnal, amit csak Ő tud nekem nyújtani.

Fölém helyezkedett és az ajkaimat vette birtokba, lassan csókolt, szenvedélyesen, úgy, mint még soha ezelőtt. Ajkait lassan levezette a nyakamra, majd a kulcscsontomra vissza vállamra, s újra ajkaimra. Felsőtestemet csupán melltartóm takarta, amit egy egyszerű mozdulattal kapcsolt ki és húzta le a testemről. Csókjait tovább  folytatta  testemen, lassan leérve a mellemhez, amit kezelésbe is vett. Gyengéden csókolta, szívta bimbóimat, míg másik kezével masszírozta.

Kezemet bevezettem a pólója alá, körmeimet végig húztam gyengéden a mellkasától az alhasáig. Apró csókokkal borítottam el testét,  fülétől a nyaka ívén keresztül, egészen a kulcscsontjáig. Elvált melleimtől, s ajkaival hasamon haladt lefelé, míg el nem ért az intim területemet fedő csipkés anyagig. Szemeimbe nézett vágytól elsötétült íriszeivel, majd egy kacsintás kíséretében tépte le szinte a zavaró anyagot. Hangos sóhaj szakad fel torkomból, amikor nyelvét végighúzta nedves ajkaimon, majd megállapodott csiklómnál, amit gyengéden szívni kezdett. Hangosan nyögtem minden egyes nyelvcsapása után, kezeimmel pedig a takaró anyagát markolásztam. Elvesztem! Teljesen hatalmába kerített a kéjes érzés, minden mozdulatával egyre jobban feltüzelte testem. Élvezetemet már csak ujjaival tudta volna fokozni, amit hamar meg is kaptam tőle. Hirtelen érezhettem magamban két ujját is, amikkel kínzóan gyorsan kezdett el pumpálni. Az egész testem remegett, a lábaim kezdtek összezárulni, de szabad kezével kifeszítette azokat, majd kihúzta ujjait és nyelvét mélyen elmerítette bennem. Felnyögve ziháltam, a szemeim már kétszer akkorák voltak, próbáltam levegőért kapkodni, de sehogy se éreztem elégnek. Éreztem mosolyát rajtam, amikor már tudatosult benne is, hogy őrjítő módszerei által hamar a csúcson találom magam. Elvált testtájamtól mielőtt átléphettem volna a gyönyör kapuját, majd lassan felcsókolt magát nyakhoz, s ajkaimhoz. Csókja által éreztem ízem ajkain, amit jelen pillanatban egyáltalán nem találtam undorítónak, sőt még jobban feltüzelte érzékeim. Felkarjaiba kapaszkodtam, így fordítottam helyzetünkön. Mosolyogva csodáltam szerelmem telt ajkait és pirosló arcát.

Felsőtestét kis csókokkal árasztottam el, közben ágyékomat nekinyomtam övének, mire hangosan felnyögött és hajzuhatagomba markolt. Végignyaltam mellkasa egész területén, lassan haladva le, alhasáig. Kezemmel benyúltam bokszere alá, megragadva szerszámát, mozgattam a kezem fel-le. A keze remegett, száját harapdálta, mikor pilláim alól felnéztem arcára. Elengedtem, ujjaimat ruhaneműje két oldalába akasztottam, majd lerántottam róla, így elém tárulva mereven ágaskodó büszkeségét. Felcsókoltam magam izmos testén, kezeit derekamra csúsztatta lenyomva ágyékához. Nyögés tört fel ajkaim közül súrlódásunk következtében, de hangom elnyomtam egy forró csókkal. Ajkaink elválása után fülét vettem célba, amire gyengéd harapásokat mértem, csókolva füle mögötti érzékeny területet, míg tettemre megfeszült kissé alattam.

- Mi a gond, Ash? - suttogtam fülébe, majd szemeibe néztem, amikkel vágyakozva bámult vissza rám. Megragadta csípőmet erősebben nyomott férfiasságához, míg szemünket egy percre sem vettük le a másikról. Megbillentettem csípőmet fejét hátra vetette, s a levegőt is szaporábban vette.

- Ne hergelj tovább! - nyögte kérlelően, mire elmosolyodtam. Tudtam, hogy nem bírja a kínzó előjátékokat, de most én irányítottam, s minél tovább húzni akartam most az együttlétünket. Lejjebb csúsztam ágyékához, ujjaimat körbefontam büszkesége körül, s lassú mozdulatokkal mozgattam kezemet. Lábai megfeszültek mellettem, kezeivel Ő is rátalált a takaróra, amit erősen markolászott. Számmal érintettem merevedése hegyét, majd nyelvemmel is. Egész hosszán végighaladtam nyelvemmel, míg végül bekaptam. Kezemmel rásegítve mozogtam ütemesen fejemmel, nyelvemmel folyamatosan masszírozva őt. Hirtelen kaptam be egész hosszát, amit  hangosan nyögve fogadott, már a lábain is éreztem a remegést. Tudtam, hogy közel jár, de nem engedtem neki, hogy elmenjen, ugyan azt tettem vele, amit Ő velem. Ajkaimmal elengedtem, ismét arcára pillantottam. Mérgesen és feltüzelve meredt rám, mire elmosolyodtam, s visszakúsztam arcához. A nyakamat támadta meg vágyakozó csókjaival, a fenekembe erőteljesen belemarkolt gonosz mosoly húzódott ajkaira, majd hirtelen belém vezette hosszát. Mindkettőnk száját nyögés hagyta el, csípőmet mozgatva kezdtem el lovagolni rajta. Gyengéden, lassan mozogtam, míg ő a csípőmet meg a mellemet markolászta. Fokozatosan gyorsítottam, néha lassabban, néha gyorsabban. Ujjait erősen vájta csípőmbe, míg ellenem emelte fel csípőjét, ezzel hangosabb kiáltásokra ösztönözve engem. Alhasamban lassan kezdett kialakulni az eufórikus érzés, kezemet mellkasára nyomta támasztékként, hogy gyorsabb tempót vehessek fel. Fejem hátravetettem, míg kezeit ismét melleimhez vezette, majd bimbómat kezdte eszeveszettül csavargatni, amíg keményebbek nem lettek. Hirtelen fordított helyzetünkön, még felfogni sem volt időm. Egy percre sem váltunk szét, s amint maga alá gyűrt, ajkait számra tapasztotta, majd erősen kezdte bennem mozgatni magát. Mélyebbre és mélyebbre nyomta magát bennem, míg el nem találta G pontomat, mire hangosan felkiáltottam.

- Megvagy, Bébi! - nyögte két csók között, s újra belém döfte magát.

- Ash - ziháltam vállaiba kapaszkodva.

- Mit szeretnél, Kicsim? - állt le gyors mozgásával, felvéve egy lassabb tempót, ami testemnek és nekem sem tetszett igazán.

- Mit szeretnél, hogy csináljam? Lassan? - húzódott ki belőlem, majd óvatosan visszalökte magát. - Vagy gyorsabban? - hatolt belém őrült tempóban, ismét pontomat kényeztetve. Hajába markoltam, amit hangos morgással rendezett le, majd nyakam körüli területet vette kezelésbe.

- Ash, kérlek - suttogtam halkan félre billentett fejjel, hogy több területhez jusson ajkaival.

- Eddig te játszottál, Édes - szívta meg a nyakam. - Most én jövök. Halljam édes hangod, és, hogy mit szeretnél, mit csináljak?

Ajkaival számat kebelezte be, közben lassan mozgott bennem, míg a kezeimet a fejem fölé nyomta. Automatikusan emeltem fel a lábaimat és kulcsoltam a dereka köré, hogy még több helye legyen és még mélyebben tudjon bennem elmerülni.

- Ne kínozz, kérlek  - nyögtem hangosan, mikor ismét mélyen belém hatolt. Fejemet felbillentettem arcához, s szemeimet az övébe fúrtam. - Dugj meg, az istenért már rendesen! Rohadtul ne finomkodj! - hadartam el zihálva.

- Ezt akartam hallani! - harapott bele a nyakamba.

Minden egyes lökésnél hangos nyögések hagyták el mindkettőnk száját. Levegővétellel küzdve támaszkodott az ágyon, karjaim a nyaka köré fontam és magamhoz húztam őt. Alhasamban elkezdett felépülni a testi gyönyör, s éreztem, hogy kegyetlenül el fog söpörni. Éreztem, ahogy teljes hossza lüktet bennem, egymás szemébe néztünk, tudtam, hogy Ashton már nagyon közel jár. Utolsó lökéseivel mélyebbre merítette el magát bennem, ami nekem pontosan elég volt a vágyam beteljesüléséhez. Vonaglottam alatta, s egy kisebb sikollyal kísérve élveztem el. Még a saját orgazmusom komoly hatása alatt voltam, amikor éreztem, hogy megremeg, és nevemet ismételgetve megy el bennem.

- Soha többet ne veszekedjünk - lihegte, miközben teljes testével rám borult. Kezeimmel fürtjei közé túrtam, gyengéd csókot nyomtam homlokára.

- Kitalálhatom, mi lenne a mondandód vége? - szólaltam meg én is, sűrűn levegő után kapkodva.

- A-a - nevetett fel. - Csakis én mondhatom ki, hogy nem bírnék ki több mosolyszünetet. Még a gondolat is rémisztő, hogy nem dughatlak meg így, ahogy most! 

- Sosem nősz ki a perverz beszólásokból, igaz? nevettem fel, s gyengéden eltoltam magamtól. Kihúzódott belőlem, majd  mellém feküdt és karjaiba húzott. Takarót meztelen testünkre húztam, míg elvesztem izmos karjai között.

- Nem szeretnéd, hogy kinőjek belőlük. Tudom, hogy izgat téged, amikor így beszélek veled - csókolt ajkaimra, kezét pedig fenekemre helyezte. - De Bébi, te sem vagy jobb nálam. Te kiabáltad az előbb, hogy dugjalak meg és ne finomkodjak.

- Fejezd be, Ash - bújtam kuncogva mellkasához, hogy eltakarjam pirosló arcom.

- Imádom, mikor elpirulsz - nevetett fel hangosan, gödröcskéit megvillantva.

- Én pedig imádom azt a mocskos szád - hajoltam ajkaira egy csókért. - El sem tudod képzelni, mennyire aggódtam, hogy esetleg elhagysz és soha többet nem lehetünk így, mint most - terültem el mellette gondterhelten.

- Ann - fordult oldalára és arcomon végigsimított ujjaival. - Nem akarom, hogy ilyeneken gondolkozz. Soha egy veszekedésünk sem lehet olyan komoly, hogy elhagyjalak.  Megígértem neked valamit. Megígértem, hogy boldoggá teszlek, minden erőmmel azon vagyok, hogy betartsam az ígéretem, csak annyit kérek, hogy néha nézd el a kiborulásaim. Én is emberből vagyok, hibázok sokszor, de szánt szándékkal sosem bántanálak. Túlságosan is szeretlek ahhoz.

- Nem, Ash. Nekem nem kell semmiféle ígéret, ezt te is tudod - fogtam két kezem közé szomorú arcát. - Boldog vagyok. Te boldoggá teszel. A bátyám meghalt, a családom utál, a hazugságok, amik kiderültek, felforgatták az életem, de mikor veled vagyok, boldog vagyok. Ne akarj bizonyítani semmit sem, kérlek. Nekem a puszta jelenléted is elég ahhoz, hogy teljesnek érezzem magam.

- A nők mindig tudják, hogyan nyugtassanak meg egy férfit - nevetett gyermekien. - Szeretlek, Kicsim!

Mosolyogva tekintettem fel a fiú arcára, míg hallgattam szüntelen kacarászását. A hátralévő életemben minden reggelem azzal szeretném eltölteni, hogy hallgatom szerelmem édes nevetését. Ilyenkor könnyebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érzem magam, amikor mellettem van. Olyan magabiztosság és erő tulajdonságával ruház fel jelenléte, amire senki más nem képes. Tudom, hogy sokszor hibázok, de Ő mindvégig kitart mellettem szerelemmel, hűséggel, és odaadással. Nekem csak annyi a dolgom, hogy megbecsülöm ezt a remek férfit, akit a sors nekem szánt és el nem hagyom senkiért.

Calum Hood   

Halkan csuktam be a lakosztályunk ajtaját és léptem ki a meleget árasztó teraszra. A tegnap este mindenki számára nagyszerűen sikerült, ami a lerészegedést érinti. Lassan már ismét estét írunk, de a kis csapatunk még javában az igazak álmát alussza. Telefonommal a kezemben telepedtem le az egyik székre és életem egyik legnehezebb hívására készültem. Napok óta meg kellett volna már tennem ezt a lépést, de mindig találtam valamilyen okot rá, hogy halasszam. De nem várhatok tovább és nézhetem ölbe tett kezekkel, hogy ismér felforgatja az életünket.

- Hello, Calum - szólt bele álmos hangon a vonal másik végén lévő unokatestvérem.

- Brynn - kezdtem nagy levegővétellel, s mondandómat próbáltam összerakni fejemben.

- Minek köszönhetem hívásod? Netalán Boldog Új Évet akartál kívánni? - beszélt kimért hangnemben.

- Szándékomban sem állt neked ilyesmi. Egy dolog miatt hívtalak, az pedig az, hogy hagyd békén Hannaht és minket is. Ne akarj ismét zűrzavart kelteni közöttünk, kérlek! - fészkelődtem idegesen a székben.

- Nem érdekel a szövegelésed, Calum. Nem veszed észre, mit tett velünk az a nő? Régen sosem beszéltél volna ilyen hangnemben velem. Teljesen szétzilálta a csapatunkat. Én csak vissza akarom kapni a régi barátaimat, akiket elvett tőlem. Téged akarlak, az unokatestvéremet, Luke- ot, a szerelmemet, semmi mást, csak ennyit akarok mindössze - felelt idegesen és eltudtam képzelni, milyen idegesen járkálhat szobájába.

- Semmi nem tett velünk Hannah. Mindent csak magadnak köszönhetsz - túrtam bele hajamba mérgesen. - Miért nem veszed észre, hogy Ann semmit sem tett? A barátunk lett és ennyi. De te őrült módjára viselkedtél és átgázoltál rajta. Szörnyű dolgokat tettél vele, amiket soha nem fogok neked megbocsátani. Sőt, ahogy elnézem, most is arra készülsz, hogy tönkretedd őt, de nem fogom hagyni, Brynn, esküszöm.

- Ez a nő teljesen megváltoztatott téged - fakadt ki ordibálva. - Ő egy álnok kígyó, aki elhúzza előtettek a mézes madzagot, ti pedig ugortok minden szavára és...

- Fejezd már be! - csattantam fel hirtelen. - Vedd már észre, hogy nincs értelme annak, amit mondasz! Olyan nagy a gyűlöleted szegény lány íránt, hogy észre sem veszed te mennyire is elbaszott vagy! Minden egyes rosszindulatú gondolatomért, amit feléd érzek, csakis te tehetsz. Rohadtul elegem van belőled és a játékaidból. Inkább kezeltesd magad és az elfuserált képzelgéseidet, mert így sohasem engedlek közel magamhoz. Számomra csak egy idegen vagy, egy elmeháborodott, akit csak egy értelmetlen bosszú hajt! Az a lány, akiért anno mindent megtettem volna, halott, és azt hiszem, vele együtt halt meg minden érzelmem is. Szánlak, Brynn, amiért ilyen szintekre süllyedtél és félek, számodra már nincs visszaút. Felejts el minket és próbálj mást boldogítani, én itt befejeztem veled - nyomtam ki a telefont mérgemben, meg nem várva válaszát. Rettentő mérges lettem most, hogy végre hallottam az Ő szájából is, amiket Hannah mondott. Azt hittem, az évek alatt megváltozik és rájön, milyen gyerekes viselkedés volt az ő részéről az a sok gyűlölet, amit Ann felé érzett. De csalódnom kellett, mert semmit sem javult, sőt azt hiszem rosszabbodott az állapot. Félek, hogy valamit tervez Ann ellen, amivel végleg összetörheti a lányt. Csak érteném, miért teszi még mindig. Luke nem fog visszamenni hozzá, nem fogja újból szeretni. Én pedig nem tudok ismét megbízni benne és húgomként tekinteni rá.

- Minden rendben van, Cal ? - huppant le hirtelen a mellettem levő székre Eva, engem ezzel megugrasztva.

- Basszus! - kaptam a szívemhez. - A frászt hoztad rám!

- Nem akartam - kuncogott reggeli rekedtes hangján édesen. - Csak jöttem megnézni, jól vagy- e. Beszéltél magadban.

- Telefonáltam - vontam vállat nem törődve.

- Ohh - kuncog halkan, majd arca pillanatok alatt feszülté változik. - Azt hiszem beszélnünk kellene, Calum.

- Nincs miről beszélnünk. Hülyeség volt, amiket mondtam, csak az alkohol beszélt belőlem. Felejtsd el, ami történt - hadartam el mondandóm, majd felkeltem a székből és a szobám felé vettem az irányt. Mielőtt beléphettem volna a helységbe, Eva könyökömnél fogva rángatott vissza. 

- Ne mondd ezt, kérlek - nézet barna szemembe aggódva. - Nem tudok úgy tenni, mintha semmi nem történt volna.

- Ha szereted Luke- ot akkor elfelejtünk mindent, ami tegnap este történt. Szeretitek egymást, boldogok vagytok együtt, ne rontsd el, Eva. 

- És veled mi lesz ? 

- Miattam nem kell aggódnod. Már tökéletesre fejlesztettem az álcám, az érzelmeim leleplezése érdekében - fejtettem le óvatosan ujjait karomról, s még utoljára belenéztem könnyes szemeibe. 

- Calum - szipogta halkan, de nem maradhattam. Nem tehettem tönkre két ember életet. Hátat fordítottam neki, s nehéz szívvel, de magára hagytam az érzéseivel együtt. 

Hibát követtem el. Gyenge és sebezhető voltam. Túlságosan is próbálom leplezni a valós érzéseimet Eva felé, amik lassan felemésztenek engem. Talán tegnap pont ezért omlottam össze pont az ő karjaiban, és tettem, amit tettem. De mindent el kell felejtenem, ki kell őt űznöm a gondolataimbol. Tökéletes párost alkot Luke- kal, amit én nem akarok összezúzni. Tudom, hogy amiket tegnap mondott, csak azért tette, mert ittas volt. Nagyon jól tudom, hogy józanul sosem cselekedett volna így, sosem tarthattam volna a karjaim között. 

Árulónak érzem magam, egy rossz barátnak. Luke a legjobb haverom, én pedig menthetetlenül beleszerettem a barátnőjébe.  Hogyan kellene ezek után a szemébe néznem? Hogy tudnék mindent ugyan úgy csinálni, mint eddig ? A színpadon még el tudom játszani, hogy minden rendben van, de ha kettesben leszünk mit fogok tenni ?